3-4 hetes korban, majd 3-4 hónaposan, később fél évesen a baba növekedési ugráson megy keresztül.
Ez azt jelenti, hogy több tejre van szüksége, és ezt úgy „intézi el”, hogy gyakrabban, akár folyamatosan szopizni akar.
Amit ilyenkor az anya tapasztalhat:
a melle üresnek tűnik
a baba nyűgös
nem alszik mélyen
sokat kér cicit
Ha nem tudjuk, mi történik, automatikusan jön a gondolat:
👉 „Nem elég a tejem.”
Pedig ilyenkor épp az történik, hogy a baba beállítja a nagyobb tejmennyiséget.
A megoldás?
Bekuckózás. Szoptatás. Pihenés. Türelem.
És néhány nap alatt a test alkalmazkodik.
Hogyan születik meg az „elapadt tej” története?
Amikor növekedési ugráskor valaki azt mondja:
„3 óránként kell szoptatni”
„15 perc egy mellen”
„Adj cumit”
„Adj egy kis vizet”
„Adj pótlást”
…akkor a mell nem kapja meg azt a jelzést, hogy több tejre van szükség.
➡️ Kevesebb szopi = kevesebb inger = kevesebb tej
➡️ Jön a pótlás
➡️ A baba könnyebben eszik cumisüvegből
➡️ Kevesebbet szopik
➡️ A tej valóban csökken
És megszületik a mondat:
„Elapadt a tejem.”
Pedig nem elapadt.
Megzavarták.
